PAIGEO Podcast 007: Az iráni atomalku felmondásának várható globális következményei

2018. május 8-án Donald Trump az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy országa kilép a 2015-ben Iránnal megkötött többhatalmi megállapodásból, amelynek az volt a célja, hogy korlátozza Teherán atomprogramját, egyúttal a szankciókat is visszaállítja a közel-keleti országgal szemben. A rádióműsorban Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI), kutatója és Klemensits Péter, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány senior kutatója elemzi a döntés megszületésének körülményeit, valamint annak várható következményeit. A beszélgetés a Trend Fm a Nap Vendége külpolitikai műsorában került adásba, 2018. május 15-én. A műsorvezető Lakatos László.

Trump elnök a kezdetektől helytelenítette az Obama kormány által 2015-ben Iránnal megkötött atommegállapodást, mivel az a szankciók feloldása révén csupán Irán számára biztosított kedvező feltételeket, miközben Teherán atomprogramjáról nem kívánt lemondani. A nemzetközi megállapodás többi aláírója, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína azonban eredményesnek és működőképesnek minősítette az egyezményt és ma is mindent elkövet annak érvényben tartása mellett.

Az amerikai lépésnek komoly gazdasági és politikai következményei lehetnek, hiszen Irán és az USA viszonya ismét ellenséges lett, miközben Washington és az európai szövetségesek kapcsolata is feszültté vált. Az Iránnal szemben 90 nap majd a második körben 180 nap múlva életbe lépő amerikai szankciók nem csupán az olaj világpiaci árát befolyásolják, de a Teheránnal folytatott kereskedelem előnyeit élvező államok gazdaságát is érintik. Európa számára a szankciókhoz való csatlakozás, de azok megszegése is komoly következményekkel járhat, miközben az egyezmény jövője is bizonytalan.

Az USA lépésének legnagyobb nyertese az iráni kőolajimport egyharmadát felvásárló Kína lehet. Peking már a korábbi szankciók alatt is kiterjedt kereskedelmet folytatott Iránnal és jelenleg is közel-keleti pozíciói erősítésére törekszik, csakúgy, mint Oroszország, amely politikai és biztonsági téren is igyekszik megőrizni befolyását a térségben. Irán jövője a régió másik nagy geostratégiai játékosa, India számára sem közömbös, hiszen az ország közép-ázsiai érdekei szempontjából Teherán kulcsszerepet tölt be az indiai stratégiában.

Természetesen a 2015-ben megkötött egyezménynek is megvoltak hiányosságai – többek között nem tudta meggátolni Irán regionális ambicióit, ballisztikus rakéta programját – mindazonáltal egyelőre kétségesnek tűnik, hogy a Trump adminisztráció a jövőben képes lesz-e a korábbiaknál eredményesebb fellépésre Iránnal szemben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: