PAIGEO Podcast 004 – Oroszország és USA a Közel-Keleten

Immár több, mint 7 éve folyik véres polgárháború Szíriában. Időnként úgy tűnik, hogy a háború a végéhez közeledik, és a felek tárgyalóasztalhoz ülnek, azonban a nyugodtabb szakaszokat újabb eszkaláció követi. Az április második hetében kibontakozó konfliktusban kemény kijelentések hangoztak el Donald Trumptól és Vlagyimir Putyintól is, ám végül komolyabb összeütközésre nem került sor a két nagyhatalom között. Rádióbeszélgetés Bendarzsevszkij Antonnal, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány igazgatójával és Németh Bencével, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzőjével. A beszélgetés a Trend Fm a Nap Vendége külpolitikai műsorában került adásba, 2018. április 17-én. A műsorvezető Lakatos László.

2018. április 7-én a szíriai Dumában vélhetően vegyifegyver támadás történt, amelyben több, mint 40 ember vesztette életét, és több, mint százan sérültek meg. A támadásért a Nyugat a szír kormány erőit tette felelőssé, és egy katonai támadással fenyegették meg Bassár el-Aszad elnököt.

A helyzet komoly eszkalációval fenyegetett, hiszen Donald Trump amerikai elnök kijelentései alapján úgy tűnt, hogy itt nemcsak egy „büntető” ellencsapásról lenne szó, hanem támadás érheti a szíriai kormányzati intézményeket és katonai támaszpontokat, sőt akár az elnöki rezidenciát vagy a Szíriában lévő orosz bázisokat is. Ilyenre az elmúlt években nem volt még példa.

Az orosz médiában Donald Trump üzengetése hisztérikus reakciókat váltott ki: a hírekben akár egy amerikai-orosz háború jövőképét vízionálták, és már-már azt mutatták be a lakosságnak, hogy egy esetleges atomtámadás esetén mit kell tenni.

Az amerikai álláspont lényege az volt, hogy a vegyifegyver támadással Bassár el-Aszad egy vörösvonalat lépett át, amit az ENSZ-nek szankcionálnia kell, ha pedig az ENSZ erre alkalmatlan, akkor példát kell statuálni. A vegyifegyver támadás megtörténtét azonban egyértelmű bizonyítékok nem támasztották alá: az eset nem volt még megfelelően kivizsgálva (ami több hétig is eltarthatna), és a következtetések nagy része szemtanúk beszámolóiból illetve videófelvételekből származott. A vegyifegyver támadás tényét talán senki nem vitatta, de azt már nehezebb volt bizonyítani, hogy ezeket ki vetette be. Valóban minden jel a kormányerők irányába mutatott, hiszen a Damaszkusz külvárosában lévő Dumát az ellenzéki erők tartották az irányításuk alatt, és az elmúlt mintegy 7 évben hagyományos eszközökkel nem sikerült elfoglalni tőlük.

Az oroszok emiatt bírálták az amerikai fellépést: egy teljeskörű vizsgálatot követelték, és csak miután egyértelműen bebizonyosodott volna, hogy kik követték el a támadást, ezután lehetett volna tárgyalni a lehetséges szankciókról az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Április 14-én végül az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia erői precíziós légitámadásokat intéztek szír célpontok ellen az ENSZ BT jóváhagyása nélkül. A hangzatos retorika végül csak retorika maradt: három objektumot bombáztak, amelyeknek vélhetően köze volt vegyifegyverek gyártásához vagy tárolásához Szíriában, és valójában nem történt olyan lépés, amely gyökeres fordulatot jelentett volna a korábbi fellépéshez képest. Donald Trump számára valószínűleg nagy volt a kísértés, hogy elődjével, Barack Obamával szemben határozottabban lépjen fel Szíriában, de az is látszott, hogy a hagyományos katonai és diplomáciai csatornák nagyon jól működtek Washington és Moszkva között, és világpolitikai következménye ennek a fellépésnek nem lett. A szíriai polgárháború végét azonban továbbra sem lehet látni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: