A politikai utódlás problémája Szingapúrban

Szingapúr több évtizeden át tartó egyedülálló fejlődéséhez a politikai stabilitás döntő mértékben járult hozzá. A zökkenőmentes politikai utódlás, melynek során a miniszterelnököt már több évvel a hivatalba lépése előtt kiválasztották szinte védjegyévé vált az országnak. Ma azonban 4 évvel Lee Hszien Loong kormányfő tervezett visszavonulása előtt az ideális utód kijelölését számos tényező hátráltatja, melyek az ország jövőjére is befolyást gyakorolhatnak.

Attól kezdve, hogy 1959-ben Szingapúr elnyerte a függetlenségét és különösen miután Malajziától is különvált 1965-ban,[1] a politikai hatalom kiszámíthatósága szinte védjegyévé vált a városállamnak. A parlamentáris demokrácia szabályait betartva, 1959 óta a jobbközép Népi Akció Párt[2] az összes választást megnyerte, így az egyetlen kormánypártnak minősül az ország történetében és a legutóbbi 2015-ös választáson is a megnyerhető 89 mandátumból 83-at szerzett.[3] Az elmúlt évtizedekben a párt politikája lehetővé tette Szingapúr gazdasági-társadalmi problémáinak kezelését, egyúttal az ország egyedülálló fejlődését. A politikai rendszer stabilitását azonban nem csupán a kormánypárt uralma és széles felhatalmazása biztosította: máig csupán három miniszterelnöke volt az országnak, a politikai utódlás kérdésében pedig minden esetben már jóval korábban döntés született, biztosítva a zökkenőmentes hatalomátadást és a gazdasági szereplők megnyugtatását. Jelenleg azonban – annak ellenére, hogy Lee Hsien Loong miniszterelnök a 2021-es választások után már nem kívánja vezetni az országot – a szingapúri vezetés a megfelelő utód kiválasztása terén újabb és újabb akadályokba ütközött, ez pedig az ország jövőjét is komolyan befolyásolhatja a későbbiekben.

A megfelelő személy kiválasztásának menete

A hivatalos vélemények szerint a szingapúri választási rendszernek köszönhetően a tehetséges emberek felemelkedése előtt nyitva áll az út, hiszen a parlamenti képviselők teljesítményük függvényében kerülhetnek be a kormányba, ezt követően pedig az is eldől, hogy ki alkalmas a legfőbb pozíció betöltésére. A jövő miniszterelnökének a személyéről pedig nem az elődje, hanem a következő generációs vezetők saját maguk fognak dönteni konszenzusos alapon. Mivel a felelősséggel mindenki tisztában van, ezért a pártot nem jellemzik frakcióharcok és a hatalmon lévő elit sem rivalizál a miniszterelnöki pozícióért.[4]

Tény, hogy Szingapúrban a politikai vezetés megújítását nagyon komolyan veszi a Népi Akció Párt, a politikusok pedig egy kiforrott szelekciós folyamaton mennek keresztül, amelynek azért gyenge pontjai is vannak. A vezetők többsége a közszolgálatból és a fegyveres erők soraiból érkezik, ezért a kívülállók esélyei korlátozottak. Mivel a jövőbeli miniszterelnök megválasztására a párt nem rendelkezik formális előírásokkal, ezért a döntés meghozatala zárt körben a nyilvánosság kizárásával történik és pontosan azt sem lehet tudni, hogy kiknek van döntési joga ebben a kérdésben.[5] Egyes vélemények szerint a 21. században a nagyobb nyilvánosság elengedhetetlen lenne, tekintve, hogy a közvéleménynek semmi beleszólása nincs a miniszterelnök kiválasztásába.[6]

A második és a harmadik miniszterelnök megválasztása

A globális téren is óriási presztízzsel bíró Lee Kuan Yew 1959 és 1990 között volt Szingapúr miniszterelnöke. A nagy tekintéllyel bíró államférfi viszont tartózkodott attól, hogy megnevezze utódját, csupán 5 miniszter kiválasztásáról gondoskodott, de a döntést a fiatalabb generációra bízta. Noha Lee Kuan Yew nem a későbbi utód Goh Chok Tong megválasztását pártolta, a vezetés 1984-es döntését mindvégig tiszteletben tartotta. Miután Goh 1984-ben miniszterelnök-helyettes lett, az elkövetkezendő 5 évben fokozatosan vette át az ország irányítását, amíg 1990-ben Lee hivatalosan is visszavonult.[7]

Goh Chok Tong kormányfői megbízatását egyesek csupán ideiglenes megoldásnak vélik, hiszen úgy gondolják, hogy Lee Kuan Yew valójában saját fiának készítette elő a pozíciót.[8] Lee Hsien Loong, a néhai miniszterelnök legidősebb fia 1984-ben lett parlamenti képviselő, 1990-től pedig 2004-es hatalomra kerüléséig miniszterelnök-helyettes. Goh 2003-ban jelentette be visszavonulását, utódja személye azonban már régen eldöntött kérdés volt.[9] Mint látjuk az utódoknak mindkét esetben hosszú évek álltak a rendelkezésére a zökkenőmentes hatalomátvétel előkészítésére, így Szingapúr politikai, gazdasági és társadalmi stabilitását, valamint globális szerepét aligha befolyásolta az új miniszterelnök hivatalba lépése.

Lee Hsien Loong tervei

A jelenlegi szingapúri vezetés – a miniszterelnökkel az élen – a korábbiakhoz hasonlóan igyekezett megtenni az alapos előkészületeket az utódlás kérdésében, de számításait több esetben is keresztülhúzta a véletlen. A 2015-ös parlamenti választásokat követően Lee kifejtette, hogy a következő kabinet felállításakor a vezetőség megfiatalítása már prioritást fog élvezni. Miután bejelentette, hogy a 2021-es választások után visszavonul, az utód keresése is megkezdődött. Lee többször kihangsúlyozta, hogy a konkrét személyi döntést a következő generációs vezetőkre hagyja, ugyanakkor feltételezhetően igyekszik befolyását kihasználni az általa favorizált jelölt érdekében.[10]

2016 elején úgy tűnt, hogy az 54 éves Heng Swee Keat pénzügyminiszter és a Jövő Gazdaság Bizottságának elnöke személyében sikerült megtalálnia a negyedik generációs politikusok közül az ideális jelöltet, de Heng 2016 májusában stroke-ot kapott, melynek következtében azonnali operációra szorult. Gyors felépülése ellenére (augusztusban már vissza is tért hivatalába) egészségügyi okok miatt jelenleg valószínűtlennek tűnik az ő hatalomra kerülése.[11]

Az utódlás előkészítése pedig nem tűr halasztást, hiszen a miniszterelnök is egészségügyi problémákkal küzd. Az 1990-es évek elején limfómát állapítottak meg nála, ezért kemoterápiás kezelést kapott, 2015-ben pedig prosztatarákkal műtötték. 2016 augusztusában viszont az éves ország értékelő beszéde közben lett rosszul, az orvosai végül súlyos kiszáradást állapítottak meg nála. Noha az esetnek látszólag nem lettek komolyabb következményei, Lee megerősítette, hogy a potenciális miniszterelnök jelölt keresését prioritásnak tekinti.[12]

A jelenlegi alternatívák

Az elemzők szerint Heng Swee Keat mellett a szingapúri kabinetből több ember is szóba jöhet, amikor a jövő miniszterelnökét szeretnék kiválasztani. Közös jellemzőjük azonban, hogy relatíve kevés politikai tapasztalattal rendelkeznek, hiszen csupán néhány éve kapcsolódtak be a politikába.[13] Lawrence Wong a nemzeti fejlesztési miniszter, Chan Chun Sing a Miniszterelnöki Hivatal minisztere, valamint Tan Chuan-Jin a szociális és családfejlesztési miniszter is csupán a 2011-es választásokon tűnt fel. Utóbbi azonban a miniszterelnök akaratának megfelelően 2017 őszén a parlament elnöke lett, amit egyesek lefokozásként értékelnek.[14] 2015-ben lépett politikai pályára Ong Ye Kung, felsőoktatásért felelős miniszter, korábban Lee Hsien Loong magántitkára, ill. Ng Chee Meng közoktatási miniszter.

A negyedik generációs szingapúri politikai vezetők, akik egyaránt esélyesek a miniszterelnöki pozícióra. (forrás: http://www.straitstimes.com/singapore/6-men-to-watch)

Bizonyos vélemények szerint, ha a következő néhány éven belül nem sikerül megtalálni az ideális jelöltet, és az ország érdeke úgy kívánja, ideiglenesen Lee Hsien Loong is maradhat hivatalában, noha a jelenlegi miniszterelnök-helyettesek előrelépésére több az esély. Tan Chee Hean és Tharman Shanmugaratnam egyaránt tapasztalt politikusok, utóbbi minden szempontból ideális választás lenne, csupán indiai származása jelent akadályt, hiszen az általános politikai vélekedés szerint a kínaiak többsége nem fogadná el őt első számú vezetőnek.[15]

A számos lehetőség ellenére, annyi biztosnak tűnik, hogy a következő miniszterelnök a jelenlegi kabinet tagjaiból fog kikerülni, ezt egy legutóbbi interjúban maga a miniszterelnök is megerősítette.[16]

Dinasztikus elképzelések?

Szingapúr jelenlegi miniszterelnökének hivatalba lépésekor már sokan úgy gondolták, hogy Lee Kuan Yew az ország vezetését a saját családtagjai részére kívánja átörökíteni, 2017 nyarán a Lee dinasztia kérdése pedig újra felszínre került. A Lee családban kirobbant belviszály az ország politikai jövőjét is befolyásolhatja, hiszen a miniszterelnök presztízsét is negatívan érintette. A kormányfő testvérei Lee Wei Ling és Lee Hsien Yang megvádolták a bátyjukat azzal, hogy nem teljesíti az édesapjuk végrendeletét, hiszen nem hajlandó lebontani a család otthonát. Emellett azt is kijelentették, hogy a miniszterelnök visszaélve hatalmával fia Li Hongyi számára készíti elő a hatalomátadást. Az érintett azonban, aki a Kormányzati Technológiai Ügynökség munkatársa, tagadta, hogy politikai ambíciói lennének.[17]

A Lee család családfája és a rokoni viszály kronológiája (forrás: https://rightwaysuccess.blogspot.hu/2017/06/lee-family-feud-explodes-into-open.html)

Lee Hsien Yang még a külföldre való távozás szándékát is felvetette, mondván bátyja pozíciója miatt többé már nincs biztonságban, az országban.[18] A botrány következtében a Lee név presztízse is csökkent, ráadásul a szingapúri politikai rendszer hátrányai is előtérbe kerültek, ezért kijelenthető, hogy nem csupán az ország vezetőit, de a városállam jövőjét is hátrányosan érintheti az eset, különösen a politikai utódlási folyamatnak ebben a szakaszában.

A szingapúri politika kihívásai

Az ideális miniszterelnök-jelölt megtalálását tovább nehezíti, hogy az ország kül- és belpolitikai téren egyaránt jelentős problémákkal néz szembe. A politikai stabilitás a múltban biztosította a külföldi befektetők bizalmát, a gazdasági fejlődés pedig látványos és kiszámítható volt. A mai Szingapúrban azonban a politikai utódlás mellett más bizonytalansági faktorok is megjelentek. A szingapúri gazdaság egyre komolyabb nyomás alá kerül Kína és a többi ASEAN állam részéről. A gazdaság lassulása, a termelékenység stagnálása, az elöregedő népesség, a külföldi migráns munkaerő beáramlása és a közlekedési infrastrukturális fejlesztési problémák olyan feltételekkel szembesítették a kormányt, amelyekre az jelenleg nem találja az ideális megoldást.[19] A több évtizede sikeresen alkalmazott politikai törekvések már nem hozzák meg a kívánt eredményt, ezért a reformok szüksége megkérdőjelezhetetlen. Egyes vélemények szerint viszont Szingapúr jövőjét a 4. ipari forradalomban betöltött vezető szerepe biztosíthatja, vagyis ha a digitalizáció révén nem csupán a városállam, de egész Délkelet-Ázsia fejlődését sikerül előremozdítania, melynek során a társadalmi, gazdasági problémák kezelésére is lehetőség adódna.[20]

Külpolitikai téren a Kínához és az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatnak van meghatározó jelentősége. Mivel Lee Hsien Loong kormánya korábban megpróbált szembehelyezkedni a kínai törekvésekkel a két ország kapcsolata nem mentes a feszültségektől, miközben Peking gazdasági dominanciája egyre érezhetőbb.

Mindezek után nem nehéz belátni, hogy a következő szingapúri miniszterelnök kiválasztása miért nem tűr halasztást, hiszen azon túl, hogy a korábbi hagyományok továbbvitelét várják tőle, a 21. század új kihívásaival is meg kell birkóznia, miközben természetesen az ország politikai stabilitását is meg kellene őriznie.

Jegyzetek

[1] Szingapúr 1963 és 1965 között önként Malajzia részévé vált, de az etnikai és gazdasági érdekellentétek miatt később mégis az önállóságot választotta.

[2] People’s Action Party (PAP)

[3] HOLMES, Oliver: Singapore’s ruling party batters opposition in huge election win. In: The Guardian, 11 September 2015 https://www.theguardian.com/world/2015/sep/11/singapore-election-early-count-shows-ruling-party-in-strong-position (2017.10.01.)

[4] WAN, Khaw Boon: Next PM will be picked by the young ministers. In: The Straits Times, September 4, 2016 http://www.straitstimes.com/singapore/next-pm-will-be-picked-by-the-young-ministers (2017.10.01.)

[5] KWANG, Han Fook: Relooking leadership renewal in Singapore. In: The Straits Times, August 28, 2016 http://www.straitstimes.com/singapore/relooking-leadership-renewal-in-singapore (2017.10.09.)

[6] MITTON, Roger: Let the succession games begin: The tussle for Singapore’s leadership. In: Myanmar Times, 08 September 2016 https://www.mmtimes.com/opinion/22386-let-the-succession-games-begin-the-tussle-for-singapore-s-leadership.html (2017.10.12)

[7] AU-YONG, Rachel: How the 2nd and 3rd PMs were chosen. In: The Straits Times, September 4, 2016 http://www.straitstimes.com/singapore/how-the-2nd-and-3rd-pms-were-chosen (2017.10.12)

[8] BALJI, P. N.: Singapore Succession a Troubling Issue. In: Asia Sentinel, August 30, 2016 http://www.asiasentinel.com/politics/singapore-succession-troubling-issue/ (2017.10.12)

[9] AU-YONG

[10] YANQIN, Lin: Choice of next PM will be made by fourth generation leaders themselves: PM Lee. todayonline.com, September 29, 2016 http://www.todayonline.com/singapore/choice-next-pm-will-be-made-fourth-generation-leaders-themselves-pm-lee (2017.10.12)

[11] SING, Chan Chun: The next Prime Minister: 6 men to watch. In: The Straits Times, September 04, 2016 http://www.straitstimes.com/singapore/6-men-to-watch (2017.10.12)

[12] MITTON

[13] SING

[14] BALJI, P. N.: Singapore’s political succession plans in disarray. cnn.com, September 13, 2017 http://edition.cnn.com/2017/09/13/opinions/singapore-presidential-succession/index.html (2017.10.12)

[15] BALJI 2016

[16] SIM, Royston: Next prime minister likely from current Cabinet: PM Lee. In: The Straits Times, October 21, 2017 http://www.straitstimes.com/singapore/next-prime-minister-likely-from-current-cabinet-pm (2017.10.23)

[17] BARR, Michael D.: Dynastic demolition in Singapore? East Asia Forum, 22 June 2017 http://www.eastasiaforum.org/2017/06/22/dynastic-demolition-in-singapore/ (2017.10.12)

[18] VASAGAR, Jeevan: Feud in Singapore’s first family raises questions of dynastic ambition. In: Financial Times, June 16, 2017 https://www.ft.com/content/4e874fae-525f-11e7-bfb8-997009366969 (2017.10.12)

[19] BALJI, 2017

[20] MAJID, Munir: Singapore predicament, Asean challenge. In: The Star Online, 29 July 2017 https://www.thestar.com.my/opinion/columnists/comment/2017/07/29/singapore-predicament-asean-challenge/ (2017.10.12)

Felhasznált irodalom

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: