Brexit hatása a magyar gazdaságra és geopolitikai környezetére

Brexit és a magyar gazdaság

A Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból várhatóan 0,3-0,4 százalékponttal csökkenti a magyar gazdaság növekedési kilátásait 2017-ben. Más elemzők szerint Magyarország gazdaságára gyakorolt hatás akár még súlyosabb is lehet, akár 0,5 százalékponttal is vissza vetheti a gazdasági növekedést.  Bár pontos előrejelzést nehéz adni, érdemes számba venni, hogy milyen tényezők játszanak szerepet ennek a borús képnek a kialakításában.

Mindenek előtt a Brexit közvetlen negatív hatást gyakorolhat a magyar kereskedelemre. Nagy-Britannia kilépése miatt a szigetországnak minden bizonnyal újra kell majd tárgyalnia a kereskedelmi szerződéseit az EU-val. A brit kilépés-párti tábor hívei viszont pont amellett érvelnek, hogy ez kívánatos, mert így Nagy-Britannia végre saját kezébe tudja venni a vámpolitikáját. Amely azon túl, hogy bevételekhez juttathatja a brit kormányt, saját iparát is támogatni tudja és eszköz lehet a munkanélküliség csökkentésére. A vámok ismételt bevezetése természetesen negatív hatást gyakorolhatnak a magyar exportra és vállalatok tevékenységére, különösen annak fényében, hogy a magyar külkereskedelem egyenlege pozitív a szigetországgal szemben (1. ábra). Minden bizonnyal hatást gyakorol a magyar külkereskedelemre, hogy a Brexit hatására rövid és középtávon várhatóan csökken a brit gazdaság növekedése és a fogyasztás is. Ezen felül a magyar vállalatok nem csupán közvetlenül érintettek a brit gazdaság visszaesésében, hanem a német ipari termékek iránti brit kereslet csökkenésén keresztül közvetetten is, amelynek a magyar vállalatok jelentős beszállítói.

Image title
1. ábra. Magyarország kereskedelme Nagy-Britanniával 2015-ben (Forrás: KSH)

A Brexit értelemszerűen hatással van a magyarországi brit befektetésekre is. 2014 végén 3130,5 millió eurót ért el az Egyesült Királyságból érkező külföldi közvetlen beruházás (FDI) Magyarországon, ami az összes külföldről származó tőke 3,8 százalékát jelenti (5. legjelentősebb befektető ország).  Bár a brit vállalatok várhatóan a Brexit miatt nem döntenek a kivonulás mellett, a befektetéssel kapcsolatos döntéseikre biztosan hatást gyakorol majd az EU elhagyása.

Harmadszor Magyarország szempontjából fontos, hogy Nagy-Britannia az EU nettó befizető államai közé számít, így kilépése mindenképpen érinti az európai támogatási politikát, amely különösen kedvezőtlenül hathat Magyarországra nézve. Jól szemlélteti a problémát és az aránybeli különbségeket, hogy míg Magyarország 2014–2020 között a különböző alapokból és a közös agrárbüdzséből megközelítőleg 35,5 milliárd eurót hívhat le, addig a több mint hatszor népesebb Nagy-Britannia, alig többet, mint 39,3 milliárd eurót. A Brexit akár a teljes európai uniós támogatási rendszer leépítését is jelentheti.

Negyedszer a 2004-es bővítésekor Nagy-Britannia teljesen megnyitotta belső munkaerőpiacát az újonnan belépő 10 ország állampolgárai előtt, amely eredményeként 3,1 millió európai munkavállaló települt Nagy-Britanniába és köztük, a hivatalos brit statisztikák szerint 2015-ben 86 519 magyar (a nem hivatalos vélemények szerint a valós számuk ennél sokkal több lehet).  A Brexit mellett érvelő politikusok a választások győzelme után sem küldik haza a magyar és más európai munkavállalókat – ez ugyanis rendkívüli feszültségeket okozna a szolgáltató szektorban – azonban a jövőben a szigetországba költözés feltételei várhatóan jelentősen megszigorodnak.

Ötödször rövidtávon komoly pénzügyi hatása lehet a Brexitnek: a részvényeik árfolyama esni fog, amely a budapesti tőzsdét is el fogja érni. A részvények mellett a font árfolyama is csökkeni fog (már most harmincéves mélyponton áll a font), a dollárhoz és az euróhoz képest.  A font esése az euró mérsékelt esését hozhatja, de kihat a forint árfolyamára is. Középtávon a Brexit eredményeként növekvő inflációval és emelkedő kamatszinttel érdemes számolni. A nyár azonban kétségtelenül mérsékli majd a negatív folyamatokat: a befektetők egy része jelenleg a pihenését tölti, így mire visszatérnek a piacra a sokkhatás jelentősen csökkenni fog.

Brexit hosszabbtávon legfontosabb hatása kétség kívül a londoni Cityben működő pénzintézetek jövőjét fogja érinteni, amely de facto az EU pénzügyi központjaként funkcionál. Várhatóan London helyett az Unió pénzügyi központja egy másik európai nagyvárosba teszi majd át a székhelyét. Ennek a folyamatnak a magyarországi hatása mindenképpen jelentős, de jelenleg nehéz megbecsülni. A pénzügyi szolgáltatások Magyarországra történő áthelyeződésére nem lehet számítani.

Végül a Brexit gazdasági hatásaként számba kell venni, hogy az EU USA-val folytatott szabadkereskedelmi tárgyalás megakad, amelynek, mint EU tagország, Magyarország is része. Jelentősen megnő annak az esélye, hogy az USA szabadkereskedelmi megállapodásban végül csak Nagy-Britannia vesz részt.

Brexit és geopolitika

A Brexit kapcsán nem lehet csupán gazdasági szempontokat vizsgálni: geopolitikai szempontokat is figyelembe kell venni. Mindenek előtt a britek kilépése jelentősen átalakítja az EU-n belüli erőviszonyokat, de nemzetközi téren is komoly következményekkel jár, amelyek alól Magyarország sem vonhatja ki magát.

Geopolitikai szempontból az egyik legégetőbb kérdés az, hogy az EU hogyan reagál Nagy-Britannia kilépésére. Az unió vezetői jelezték, hogy a szigetország semmi jóra nem számíthat a kilépést követő tárgyalások során. A retorika célja, hogy más országok számára nyilvánvalóvá tegyék: a kilépés gazdasági szempontból rendkívül fájdalmas. Kérdés azonban, hogy a részben a Brexitet eredményező problémákra az EU milyen választ tud adni, mert ennek hiányában az EU könnyen maga is széteshet. Fontos kérdést jelent, hogy az EU hogy oldja meg az esetleg felbomló Egyesült Királyság kérdését, mert Észak-Írország és Skócia egyértelműen az EU mellett állt ki.

Másodszor az EU alapját Németország, Franciaország és Nagy-Britannia egymást kiegészítő-kiegyensúlyozó együttműködése biztosította. Nagy-Britannia eme háromszögből való kilépésével azonban olyan sebek szakadhatnak fel újra, amelyekről Európa úgy gondolta, hogy már régen meghaladta őket. Mindenek előtt a német kérdés napirendre kerülése a legfontosabb, amely jelentős politikai faktor volt az EU előzményeit jelentő integráció kialakításában. Nagy-Britannia egyensúlyozó szerepe nélkül úgy tűnik, hogy a közösség vezetése egyre inkább Berlinbe helyeződne át (2. ábra). A keleti tagországok, így Magyarország számára is, ez azt jelenti, hogy tovább erősödik a Németországgal való kapcsolat, jelentősen leszűkítve a külpolitikai mozgásterét.

Image title
2. ábra. Németország gazdasági súlya az EU-n belül Nagy-Britanniával és nélkül 2015-ben (Forrás: IMF, World Outlook, 2016)

Harmadszor a Brexit eredményeként az EU vezető államai arra az elhatározásra juthatnak, hogy a jelenlegi EU nem hatékony, ezért a magállamok egy kisebb, nagyon szorosra fűzött integrációt hoznának létre (két sebességes Európa). A keleti tagországok részvétele ezekben nem lenne magától értetődő. Ez egyfelől azt jelenti, hogy vagy kimaradnak, vagy olyan átalakításokat kénytelenek elfogadni (pl. Németország nyomására csatlakozni az eurozónához), amelyet önmaguktól nem feltétlen tennének meg.

EU politikai súlya csökken a nemzetközi intézményeken belül, például az ENSZ Biztonsági Tanácsa, Világbank, vagy éppen az IMF, stb. A Brexit továbbá jelentős hatást gyakorolhat a világ három vezető hatalmának (USA, Kína, Oroszország) és az EU-nak a kapcsolatára. Az USA szempontjából a Brexit nem kedvező, mert eredményeként várhatóan csökken a befolyása az európai ügyekre, köszönhetően annak, hogy legfontosabb szövetségese elhagyja az Uniót. Mindezek eredményeként várhatóan a TTIP szabadkereskedelmi övezet sem fog létrejönni, csak egy kisebb az USA-t és Nagy-Britanniát magába foglaló övezet. Fontosabb következmény, hogy az egyre inkább Berlin központú EU valószínűleg függetlenebb mozgásteret kíván, így az USA és az EU eltávolodása valószínűsíthető. Magyarország számára mindezek eredményeként az amerikai kapcsolat további lazulása várható.

Oroszország szempontjából a Brexit kedvező, mert egy gyengébb és az USA-tól függetlenebb EU-ban érdekelt. Oroszország reményei szerint ez rövidtávon segítheti az EU-szankciók feloldását. Hosszabb távon egy orosz-német tengely kialakulásában is érdekelt lehet Oroszország, csökketve a szankciók és az olcsó olajár eredményeként kialakult Kína-függőségét. Magyarország szempontjából újra felerősödhet a híd szerep, de ezzel párhuzamosan az Európán kívüli kapcsolatok beszűkülése várható. A negatív forgatókönyv szerint a Brexit eredményeként kialakult káosz arra sarkallhatja Oroszországot, hogy aktívabb külpolitikát és még nagyobb kockázatot vállaljon.

Kína szempontjából gazdasági kapcsolatokra romboló hatást gyakorol a Brexit, mert Peking a közelmúltban Nagy-Britanniát választotta jelenlétének európai központjául, mindenek előtt London nemzetközi pénzvilágban betöltött szerepe miatt. Hosszabb távon Kína szempontjából az amerikai befolyás európai csökkenése azonban kedvező lehet, támogatva Kína multipolárisabb világrend kialakítása iránti igényét. Magyarország Kína esetében (pl. az Egy Övezet, Egy Út programot kihasználva) is növelheti összekötő szerepét. Kína politikája alakításában azonban várhatóan egyre nagyobb szerepet kap majd Németország.

Összegzés

A Brexit jelentős hatást gyakorol Európára, amely alól Magyarország sem vonhatja ki magát. Gazdasági szempontból a Brexit hazánkra többnyire negatív következményekkel jár, míg a geopolitikai környezet átalakulása kevésbé egyértelmű. Jelenleg úgy tűnik, hogy Magyarország számára a legfontosabb kérdés, hogy az átalakuló, Németország vezette Európai Unióban miként találja meg a helyét.

Mentés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: